Internet és online biztonság: Magyarország (2026)
Magyarország az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényét (DSA) alkalmazza elsődleges online platform- és tartalomszűrési keretként; 2023 januárja óta az NMHH-t jelölték ki kizárólagos digitális szolgáltatások koordinátorának, a DSA pedig 2024 februárjától teljes mértékben hatályba lépett minden közvetítőre nézve. A parlament kiegészítette az uniós szabályokat az online gyermekvédelemről szóló (XLIX. törvény) és az online erőszakra uszítás büntethetővé tételéről szóló (LXXVIII. törvény) nemzeti jogszabályokkal. A Freedom House az internetes szabadság tekintetében „részben szabadnak” minősíti Magyarországot, kiemelve az aggodalmakat a kormány médiára gyakorolt befolyása, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal független online médiaorgánumok elleni nyomozásra való felhasználása miatt.
Alapvető keretrendszer
Az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (2022/2065/EU rendelet) közvetlenül alkalmazandó; nemzeti végrehajtása a DSA végrehajtási törvény (2023. évi XCIX. törvény) alapján történik; Digitális szolgáltatásokért felelős koordinátor: Nemzeti Média- és Infokommunikációs Hatóság (NMHH); kiegészítve a 2024. évi XLIX. törvénnyel (gyermekvédelem/online pornográfia) és a 2024. évi LXXVIII. törvénnyel (az internetes agresszió visszaszorítása, hatályba lép: 2025. január 1.)
Főbb pontok
Az EU DSA teljes alkalmazása
A 2022/2065/EU rendelet (digitális szolgáltatásokról szóló törvény) 2024. február 17-től Magyarországon minden online közvetítőre vonatkozik; a kijelölt VLOP-okra és VLOSE-kra már 2023 augusztusától alkalmazandó volt.
Az NMHH mint digitális szolgáltatások koordinátora
A 2023. évi XCIX. törvény (a DSA végrehajtási törvény) értelmében 2023. január 1-jétől a Nemzeti Média- és Infokommunikációs Hatóságot (NMHH) jelölték ki Magyarország egyetlen DSC-jeként. Az NMHH ideiglenes intézkedésként legfeljebb 90 napra feltételeket és kötelezettségeket szabhat ki a felhasználóknak okozott súlyos és közvetlen kár elhárítása érdekében.
Az internetes agresszió visszaszorításáról szóló törvény
A 2024. évi LXXVIII. törvény, amely 2025. január 1-jétől lép hatályba, bűncselekménynek minősíti az elektronikus hírközlő hálózatokon történő, erőszakos cselekményekre uszító tartalmak nyilvános közzétételét, ami legfeljebb egy év szabadságvesztéssel büntethető; emellett moderálási kötelezettségeket ír elő azoknak a sajtókiadóknak, amelyek felhasználói hozzászólásokat tesznek közzé.
Gyermekvédelem és internetszolgáltatói szűrés
A pornográf tartalmak online korlátozásáról szóló 2024. évi XLIX. törvény kötelezi az internetszolgáltatókat, hogy kérésre ingyenesen biztosítsanak szűrőszoftvert a lakossági előfizetők számára; a videomegosztó platformokon és az elektronikus médiában a gyermekeket védő hirdetési szabályok 2025. január 1-jén léptek hatályba.
Az LGBTQ+ tartalmakra vonatkozó korlátozások
A 2021. évi LXXIX. törvény megtiltja a kiskorúak számára a homoszexualitást vagy a nemi identitás eltérését ábrázoló online tartalmakhoz való hozzáférést; egy 2025. áprilisi alkotmánymódosítás, amely betiltja az LGBT+ rendezvényeket, hatással volt az online szerveződésre, és a Freedom House ennek közvetlen következményeként a pontszám romlását jegyezte meg.
A sajtószabadsággal és függetlenséggel kapcsolatos aggályok
A Freedom House (2025) az internetes szabadság tekintetében „részben szabadnak” minősíti Magyarországot (a pontszám 2025-ben romlott), hivatkozva a kormánypárti média dominanciájára, a Szuverenitásvédelmi Hivatal bevonására független online médiaorgánumok (pl. az Átlátszó) külföldi finanszírozásának kivizsgálására, valamint az újságírók ellen indított politikai indíttatású nyomozásokra.
Ez az oldal kizárólag a kényelem érdekében készült fordítás; a hivatalos szöveg az angol nyelvű változat, és nem minősül jogi tanácsadásnak.